Napok óta nagy csönd van errefelé, ezért elnézéseteket kérem. A Pok narancs tesztjét nem biztos hogy el tudom készíteni, mivel nagyon mohón fogyasztottunk belőle és nem biztos, hogy maradt egy tömésnyi adag. Addig is, írjátok meg ide, hogy milyen Al Fakher, Al Waha, Pok vagy Prince Molasses dohányok tesztjét szeretnétek itt látni és a kéréseteknek megpróbálok elleget tenni.

(tovább…)

Amikor előszőr a pipatalálkozón kipróbáltam a Pok rózsát, ízlett ugyan, de nem nagyon tudtam elhelyezni a márkát a magyar palettán. Íze nagyon finom volt, állaga sem volt rossz, mégse tudtam vele mit kezdeni. A héten vettem belőle két ízt (barack és narancs) és rögtön beleszerettem a márkába. A barackos olyan eredeti és markáns barackízt produkált, amit eddig csak a felsőkategóriában tapasztaltam. Két nap alatt el is fogyott, semmi probléma nem volt vele. Egyetlen hibája az volt, hogy nem annyira nedves állaga miatt egy második szenet már nem mertünk megkockáztatni, de az első szén alatt fenséges volt.

(tovább…)

Ezen is túlvagyunk. Sajnos. Pedig maradtunk volna. Aki tudja, milyen hajnali egykor egy sátorban cseresznyés dohányt szívni és mellette egy elbűvölő hastáncoslány produkcióját nézni, tudja miért.

Az egész kb. 5 óra magasságában kezdődött, amikor eszembe jutott, hogy van a Szigeten pipás hely. Mivel Pendulum elmaradt (ehhez nem fűznék kommentárt…) és nem volt más dolgunk, gondoltuk, beülünk egyet pöfékelni. A hely maga egy hangulatos sátor párnákkal, teával és persze vízipipával. Mivel El Mazagtól túl sok dohányt nem ismertem, kértünk egy epreset. Hiba volt. Eperre legnagyobb jóindulattal sem hasonlított. Sebaj. A csalódást fokozandó, kértem egy “török kávét”. Hát ez is minden volt, csak nem török kávé. Az élvezhetetlen pipa ellenére jól eldumáltuk az időt, majd távoztunk.

(tovább…)

Régóta tartozom ezzel a cikkel, ideje bepótolni elmaradásaimat. Mint már említettem egyszer, körülbelül egy hónappal ezelőtt megvettem második pipámat, hol máshol mint a Nagymező utcában. Ahogy beléptem, megcsapott a vízipipa (a tulaj szokásához híven éppen pöfékelt) és a polcokon sorakozó dohányok isteni illata. A tulajdonos lánya hagyott egy kis időt, amíg kigyönyörködtem magam a csodás pipákban, majd a szokásos kérdéssel indult el felém. Mivel még korábban kinéztem álmaim pipáját, nem volt nehéz válaszolnom. Azt azonban nem sejtettem, hogy végül nem azzal a pipával fogok távozni, amit legutóbb kinéztem. Megpillantottam ugyanis egy szebb pipát, de ennek az üvege nem tetszett. A tulaj (aki otthagyta a pipáját és odajött) felajánlotta, hogy válasszak üveget egy másik pipáról. Így már tetszett a dolog. Nem is haboztam, gyorsan kinéztem magamnak egy kristály üveget. Ezután a pulthoz mentünk, hogy megkapjam a pipához járó kiegészítőket. Itt jött a következő bibi. A tulaj egy olyan csövet hozott oda, amivel egész egyszerűen nem tudtam megbarátkozni. Felvetettem, nem választhatnák-e ebből is egy másikat. Kis habozás után jött a válasz: de igen, persze! Na így mindjárt más, gondoltam, és kiválasztottam két szép és vastag csövet. Ekkor pillantottam meg a “csomagban” egy széncsipeszt. Gondoltam, ha már ennyi mindent ki tudtam cserélni, akkor ez sem jelenthet problémát. Mondtam nekik, hogy nekem széncsipeszre nincs szükségem, szipkára viszont annál inkább. Kérdezte, mennyi kéne. Mondtam, körülbelül 10, mire elém rakott 15-20 darabot. Ajándék, mondta. A pipa részeit és a kiegészítőket ügyesen becsomagolta, ezek sérülésmentesen át is vészelték a hazautat. Így végződött hát a pipavásárlós kalandom. Összességében nagyon meg voltam elégedve velük, minden kérdésemre kielégítő választ kaptam, mivel itt a tulajdonos lánya nagyon jól tudott magyarul. És ahogy a SultanCenterben megszokhattam, itt sem hiányozhattak a kis ajándékok.

Nem tudom én vagyok-e rosszul informált, vagy tényleg nincs (vízipipadohányok kivételével) kétalmás íz. Mert ugye ismerjük mindkét alma ízét, de kombinálva nem igen találkozhatunk vele. Már csak emiatt is különlegességnek számít, ha valaki kétalmás dohányt pöfékel. Másik dolog viszont, hogy a dohánykészítők nem a két ízt vegyítve hoznak létre újat, hanem a sima alma aromát keverik ánizzsal. Habár ez szerintem így nem igazi kétalma íz, nagyon finomak az ilyen dohányok. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a két íz (alma és ánizs) ilyen arányban való keverése egyik ízt sem helyezi előtérbe, inkább mindkettőből kapunk egy kicsit. Na ez a kicsi egy hangyányit több az Al Fakher kétalmája esetében.

(tovább…)

Ha az ember a kávé szót hallja, általában egyből beugrik a pörkölt kávé illata és sajátos íze, függetlenül attól, ki hogyan és hány cukorral issza. Éppen emiatt nem érdemes eltérni a már jól ismert íztől, ha az ember kávés dohányt készít. Ehhez tartotta magát a dubai cég, mikor megalkotta dohányát, a Cappuccinot. A dohány nagyon hitelesen adja vissza a kávé ízét, helyenként édes cappuccinos ill. tejeskávés utóízzel keveredve. Csalódás csak akkor ért, amikor szembesültem vele, hogy az íze nem olyan erős, mint azt a bivalyerős kávéillata miatt hittem. Ezt leszámítva ebben az aromában sem kellett csalódnom, e dohány is a márkától megszokott minőséget hozza.

(tovább…)

Előre bocsátom: kritikusan állok az Al Fakherhez. Ez nem a tuniszi bazársor egy dínárral legénykedve, Dubaiban a testvérek nem élnek rosszul, az egyetlen hazai disztribútor 50 grammot 900, negyed kilót 4000, a nagyfogyasztóknak szánt egy kilót pedig 14 000 magyar forintért ad, ami a jelenlegi viszonyok között nem az átlagórabér. Ha valaki ennyit áldoz dohányra, joggal vár el minőséget.
Csalódnom ebben az ízben viszont nem kellett. Az első perctől az utolsóig ontotta a pipám a sűrű, vastag, szilva illatú füstöt, az íze az elejétől a végéig megmaradt, kellemes, lány, de karakteres szilva. A füst, az íz, az illat (40 mm-es ThreeKing szénnel) kitartott végig. Fenséges.
Aki szeretné újra érezni nagymama szilvalekvárjának aromáját, csak ajánlani tudom.

Összegzés:

Dohány minősége: 5/5
Magyarországon az egyik legnevesebb márka.

Állaga (mennyire nedves ill. apróra vágott): 4/5
Az Al Fakhertől megszokottan apróra vágott dohány. Bár egy-két nagyobb darab előfordul a csomagban, nem zavaró. Úszik a nedvességben.

Íz: 5/5
-

Füst mennyisége: 5/5
-

Tesztet készítette: argilé. Köszönet érte!