(Kép: SultanCenter.hu)

Nemrég olvashattátok több helyen is, hogy a SultanCenterhez kiment a VPOP. Sem a pontos körülményeket, sem pedig az eljárás menetét nem tudtuk, annyit viszont észrevehettünk, hogy pár napra lehúzta a rolót a bolt, és a telefont sem vették fel.

Ez történt múlt hét végén, de vasárnap már olvasható volt az oldalon, hogy hétfőtől újra a szokásos nyitvatartással nyitnak. Mivel kellett egy-két dolog megint, ellátogattam. Kicsit aggódtam, hogy milyen látvány fogad majd, de legnagyobb meglepetésemre semmilyen utólagos jele nem volt a VPOP látogatásának. Az árak nem változtak, viszont most már adnak rendes nyugtát a vásárláshoz. Az eladók is sokkal kedvesebbek, sőt, a bolt most vasárnap is nyitva tart 14:00-ig.

Bár sokat javított a bolton és a vásárlók iránt tanusított tiszteleten a VPOP látogatása és büntetése, remélem egyhamar nem kerül sor hasonló bezárásokra.

Az oldal elindulása óta (június 12.) elég sok idő telt el, rengeteg tartalom került fel az oldalra és sokat változott a tesztelési struktúra is. Ez idő óta azonban nem érkezett túl sok kűlsős megjegyzés.

Mondhatjátok, hogy azért nincs “külsős” megjegyzés, mert nem nagy a látogatottság. Elmondok nektek valamit: ha minden látogató csak egy megjegyzést hagyott volna, már majdnem félszáz komment lenne olvasható a bejegyzéseknél.

Nem kell dicsérni valamit, ha az nem tetszik. De ha el sem mondjátok, nem tudok rajta javítani. Ha egy teszt nem tetszik, vagy ti az abban leírtak ellenkezőjét állítjátok, azzal sincs baj, írjátok meg kulturáltan!

Szerk. Megnyílt a regisztráció! A regisztrációs oldalt itt érhetitek el.

Régóta tartozom ezzel a cikkel, ideje bepótolni elmaradásaimat. Mint már említettem egyszer, körülbelül egy hónappal ezelőtt megvettem második pipámat, hol máshol mint a Nagymező utcában. Ahogy beléptem, megcsapott a vízipipa (a tulaj szokásához híven éppen pöfékelt) és a polcokon sorakozó dohányok isteni illata. A tulajdonos lánya hagyott egy kis időt, amíg kigyönyörködtem magam a csodás pipákban, majd a szokásos kérdéssel indult el felém. Mivel még korábban kinéztem álmaim pipáját, nem volt nehéz válaszolnom. Azt azonban nem sejtettem, hogy végül nem azzal a pipával fogok távozni, amit legutóbb kinéztem. Megpillantottam ugyanis egy szebb pipát, de ennek az üvege nem tetszett. A tulaj (aki otthagyta a pipáját és odajött) felajánlotta, hogy válasszak üveget egy másik pipáról. Így már tetszett a dolog. Nem is haboztam, gyorsan kinéztem magamnak egy kristály üveget. Ezután a pulthoz mentünk, hogy megkapjam a pipához járó kiegészítőket. Itt jött a következő bibi. A tulaj egy olyan csövet hozott oda, amivel egész egyszerűen nem tudtam megbarátkozni. Felvetettem, nem választhatnák-e ebből is egy másikat. Kis habozás után jött a válasz: de igen, persze! Na így mindjárt más, gondoltam, és kiválasztottam két szép és vastag csövet. Ekkor pillantottam meg a “csomagban” egy széncsipeszt. Gondoltam, ha már ennyi mindent ki tudtam cserélni, akkor ez sem jelenthet problémát. Mondtam nekik, hogy nekem széncsipeszre nincs szükségem, szipkára viszont annál inkább. Kérdezte, mennyi kéne. Mondtam, körülbelül 10, mire elém rakott 15-20 darabot. Ajándék, mondta. A pipa részeit és a kiegészítőket ügyesen becsomagolta, ezek sérülésmentesen át is vészelték a hazautat. Így végződött hát a pipavásárlós kalandom. Összességében nagyon meg voltam elégedve velük, minden kérdésemre kielégítő választ kaptam, mivel itt a tulajdonos lánya nagyon jól tudott magyarul. És ahogy a SultanCenterben megszokhattam, itt sem hiányozhattak a kis ajándékok.